Igaz, hogy a szombati naphoz írtam be ezt a bejegyzést, de pénteken kezdődött, csak szombaton ért véget. Remélem, ez így világos.
Szóval a margitszigeti cuccos után egyenesen Juan-ékhoz mentünk, ugyanis ezt választottuk az első közös, spájzgörlszös ottalvós buli helyszínének.
Juan nagyszülei nagyon kedvesek voltak velünk. Kaptunk vacsorát, aztán bevonultunk a szobába. A számítógépen megmutattuk egymásnak a nyaralásaink képeit, amiket kommentáltunk is természetesen.
Most csináltunk közös képeket is, jó sokat. Dumáltunk, röhögtünk, párnacsatáztunk, hülyültünk. Szóval jól elvoltunk. Este 11kor ettünk egy kis popcorn-t keksztekerccsel utóvacsira. Ennél többet nem tudok mondani, mert fogalmam sincs, hogy mit csináltunk ennyi ideig, de az a lényeg, hogy mindannyian nagyon jól éreztük magunkat.
Hajnali kettőkor aludtunk el, de akkor már borzalmasan álmosan voltunk (legalábbis én és Oliver).
Reggel, hatkor arra ébredtünk, hogy Juan a fényképezőgéppel kattintgat fölöttünk. Tefi volt. Kaptam kávét reggelire, ami nekem elengedhetetlen a nap elindulásához. Amúgy pirítóst ettünk lekvárral vagy melegszendvicset.
Nekem sajnos el kellett mennem, mert a Megyeri hídon megrendezett futóversenyen induló voltam váltóban, ahol mellesleg negyedikek lettünk. A többiek pizsiben lekísértek a kapuig, ott elbúcsúztunk. Persze nem ért véget ettől a buli, de a továbbiaknak nem voltam tanúja, tehát erről már nem tudok beszámolni.
Ehhez is találsz képeket az internetes fotó-tárhelyünkön.
2008. szeptember 13.
2008. szeptember 12.
Margitsziget
Ma megbeszéltük, hogy elmegyünk a Margitszigetre és csak utána megyünk Juan-ékhoz.
Juan és Mike már ott volt, amikor odaértem. Ezek után bringóhintóztunk a szigeten. Mindig váltogattuk, hogy ki vezet. Amikor visszaértünk a bringóval, vettünk nagy, rózsaszín vattacukrot. Sétáltunk, aztán egy füves placcon letelepedtünk kajálni. Ropi is került elő. Sokat dumáltunk mindenféléről. Építettem egy modern, absztrakt izét is a vattacukrok hurkapálcájából és a ropis dobozból.
Lassan besötétedett. Oliver hívott és mondta, hogy hamarosan ideér. Kimentünk elé a nagy szökőkútig. Láttuk, hogy hol jön, de ő még nem látott minket. Erre mi jó hangosan egyszerre üvöltöttük, hogy "SPÁJZGÖRLSZ!!". Ilyet csak mi ordibálhatunk, úgyhogy észrevett minket és - most már együtt - elindultunk az esti szállásunkra.
A fent leírtakról itt találsz képeket.
Juan és Mike már ott volt, amikor odaértem. Ezek után bringóhintóztunk a szigeten. Mindig váltogattuk, hogy ki vezet. Amikor visszaértünk a bringóval, vettünk nagy, rózsaszín vattacukrot. Sétáltunk, aztán egy füves placcon letelepedtünk kajálni. Ropi is került elő. Sokat dumáltunk mindenféléről. Építettem egy modern, absztrakt izét is a vattacukrok hurkapálcájából és a ropis dobozból.
Lassan besötétedett. Oliver hívott és mondta, hogy hamarosan ideér. Kimentünk elé a nagy szökőkútig. Láttuk, hogy hol jön, de ő még nem látott minket. Erre mi jó hangosan egyszerre üvöltöttük, hogy "SPÁJZGÖRLSZ!!". Ilyet csak mi ordibálhatunk, úgyhogy észrevett minket és - most már együtt - elindultunk az esti szállásunkra.
A fent leírtakról itt találsz képeket.
2008. szeptember 4.
Alapító okirat - és ami vele jár
Ma egész nap ezen a projekten dolgoztam. Minden óra és a pad alatt. De elkészültem. És most már van Alapító okiratunk!!
Majd az együttest is megalapítottuk, ezúttal papíron, hivatalosan is. Ezen szerepel műfaji meghatározásunk és fontosabb szabályaink. Mindenki választott magának valami külföldi férfi nevet. Ezek a művészneveink.
Bella -> Mike [májki]
Rebi -> Juan [huán]
Vera -> Oliver [olivőr]
Kriszta -> Francesco [fráncseszkó]
Még van itt egy érdekes sztori. Amikor tesire lementünk, otthagytam ezeket a lapokat az asztalomon (soha többé nem lesz ilyen) és a fiúk elolvasták. A Zrt. papírján a részesedést kijavította a Balázs 25%-ról 20%-ra és ő is aláírta. De én visszajavítottam és oda írtuk kiegészítő megjegyzésként, hogy a Balu nem kap a bevételből. tehát ő olyan tag, akinek nem jár semmi a zséből. Felajánlottuk neki, hogy lehet a takarítóbrigád egy személyben vagy a háttértáncos chippendale. Még nem döntötte el, melyiket választja, de azért van egy olyan megérzésem, hogy nem az elsőt fogja...
2008. szeptember 3.
5let
A 3. órában énekünk volt. Ezeken az órákon mindig nagyon jól szórakozunk, mert végül is akármit lehet csinálni. Mi - szokásunkhoz híven - sok hülyeségen nevetgéltünk. Nem tudom pontosan, honnan jött, de egyszer csak felmerült a "Spice Girls" együttes neve. És ekkor valamelyik pihent agyú benyögte, hogy "Spájzgörlsz". Ezen sírásig röhögtünk. Az énekfüzetem első oldalán fel is van írva a jobb felső sarokba rózsaszínnel. Eszembe jutott, hogy csinálhatnánk egy csajbandát ezzel a névvel. A többieknek tetszett az ötlet. Tehát ezóta az énekóra óta vagyunk. Gondolatban.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


